A múlt héten Cewénél az volt a feladat, hogy a húsvétról készítsünk oldalt.
Nekem a húsvét mindig furcsa ünnep volt. Gyerekkoromból csupa szép emlék: a csokitojások, ahogy kerestük őket a kertben a maminál, egyszer még igazi fehér nyuszit is kaptunk! Aztán valahogy elmúlt a varázs, és csak annyit tudok, hogy utáltam a húsvét hétfőt – biztos volt valami köze a locsoláshoz :-).
Aztán mikor keresztény lettem, már megértettem, hogy a húsvét mennyire fontos. Mármint nem húsvét ünnepe, hanem ami réges-régen húsvétkor történt, ami miatt egyáltalán létezik ez az ünnep! És bár ma sem tartom húde kedvenc ünnepemnek, a jelentőségét már értem, és szerintem teljesen mindegy mikor ünnepeljük! Nekem nagyobb ünnep volt megérteni és átélni a húsvét üzenetét!
“Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)
Aztán az egyik dolog ami miatt újra megkedveltem a húsvétot, a bábozás volt. (Gondolom ha majd gyerekem lesz, akkor újra más miatt fogom szeretni!) Hihetetlen cuki volt a Palánta Misszió egyik bábdarabja, a Falusi Bíróság – amiben a gyerekeknek mesél a húsvét lényegéről! Erről készítettem az oldalam. Igazából nem maga a bábozás volt a szuper (majd leszakadt a kezünk), hanem a gyerekek öröme, az aranyos történetek, a szervezés kihívása (nekem), és főleg a csapatmunka, a közös önkéntes munka! Ezért ezt az oldalt a csapattársaimnak ajánlom, akik azon a bábozáson ott voltak:
